logo

ETALON/ TEREK

2020. 1. szám

 

Az építőipar mára az egyik legkörnyezet-terhelőbb iparág lett. Óriási a károsanyag-kibocsátása, az építőanyagok előállítása hatalmas terhet ró a környezetre. Ezen is változtatnunk kellene, ha a jövőben fenntarthatóbb életet szeretnék – mondja Bíró Péter bio építőanyag szakértő, akivel az alternatív, egészségesebb megoldásokról beszélgettünk.

 

g55x36

 

Mi a baj a mostani technológiákkal? Mi számít környezettudatos megoldásnak?
Nincs új a nap alatt, a természetes építőanyagokat ősidők óta használja az ember, így a vályogot, a fát, a kendert és a szalmát is. Egészen a II. világháború utáni időszakig zömében ezekből építkeztek. A 2000-es évektől aztán ugrásszerűen megnövekedett azoknak a modern építőanyagoknak a száma, amelyek már nem természetes alapanyagokat tartalmaznak, hanem a vegyipar legújabb termékeit. Életünk több mint 80 százalékát töltjük zárt terekben. A beépített építőanyagokból pedig egészségkárosító kemikáliák párologhatnak ki. A WHO a „beteg épület-szindrómát” már a nyolcvanas években elismerte, és azt is, hogy a beépített anyagoknak komoly egészségügyi hatása lehet.

 

Milyen káros anyagokra gondoljuk?
Olyan káros illékony vegyületekre (VOC), amiket együttes néven „riocéneknek” hívnak. Több mint ezerféle ilyen anyagról van tudomása az épületbiológusoknak. Ők foglalkoznak épületeink károsanyag-kibocsátásának mérésével és vizsgálatával, a határértékek kidolgozásával. Ilyen anyag például a formaaldehid, ami kipárolog a festékekből. Sok más adalékanyag és oldószer is van, amit a festékekben, ragasztókban, vakolatokban, bútorokban és lakkokban használnak.

 

g39x18

Bíró Péter

 

Milyen problémákat okozhatnak?
Allergiát, asztmát, fáradékonyságot vagy ingerlékenységet is. Megvizsgálták például, hogy Németországban (ahol európai szinten a legnagyobb az építési volumen) minden harmadik ház káros anyagokkal terhelt. Oly mértékben, hogy a mért adat az ajánlott egészségügyi határérték háromszorosa.

 

Sokan úgy gondolják, nincs annál környezetkárosítóbb, mint például fából építkezni.
Valóban van ezzel kapcsolatban egy téves elképzelés. Ám ha felelősen gazdálkodó erdészetből származik a fa, akkor figyelnek arra, hogy bőven nagyobb legyen a növekmény, mint amit felhasználnak, így az erdők kiirtásától nem kell tartanunk. Én a favázas szerkezeteket azért szeretem, mert szinte mindegyik építőanyagnál visszaköszön, vályogházaknál is használjuk, de a kendernél vagy a szalmaháznál is. A fánál az a helyzet, hogy gyorsan és környezettudatosan tudunk vele építeni, nedvesség nélkül, ha megvan az alap, akár négy hónap után kulcsrakész a ház. Az épületbiológusok felállítottak egy szempontrendszert, amiben kiemelten fontos, hogy az építőanyagok az építési terület közeléből származzanak. Élettani szempontból ezért is jó megoldás a vályog, ami az egyik leghagyományosabb magyar építőanyag is. Ma olyan technológiák léteznek, hogy egy jól megépített szalma- vagy vályogházról senki sem mondja meg, miből készült, csak azt veszi észre, hogy kicsi az üzemeltetési költsége és hogy jó érzés benne lenni. Viszont hallatlan előnyük, hogy ezek a házak egy idő után visszaépülnek a természetbe. Nem marad utánuk káros anyag. Ha a mostani, átlagos építésű házat lebontjuk, akkor sok-sok köbméter újrahasznosíthatatlan vagy nehezen újrahasznosítható hulladék keletkezik.

 

g48x32

 

Ideális megoldás még az úgynevezett „passzív ház”?
Minden olyan kezdeményezést jónak tartok, ami arra irányul, hogy csökkentsük épületeink energiafelhasználását. A passzív háznál minimális az üzemeltetési költség, de már léteznek „passzív pluszosok”, sőt aktív házak, amelyek többletenergiát is termelnek, és jelentős arányban használnak megújuló energiákat. Az utóbbi évtizedben újra elkezdődött a természetes építőanyagok fejlesztése.

 

Mennyivel drágább így, környezettudatosan építkezni?
Összességében 10-15 százalékkal, cserébe viszont több pluszt tud adni. Európában több mintaprojekt épült, ami bebizonyította, hogy akár 60-70 százalékkal jobb az energiahatékonyságuk ezeknek az épületeknek, mint a mostani standardnek.

 

Mire érdemes odafigyelni, ha már az egész házat nem tudjuk újraépíteni, de felújítás előtt állunk?
Egy téglaházban, vagy akár egy panelépületben is remekül működik a vályogvakolat, onnantól kezdve, hogy felkerült a falra, nem lesz gondunk a lakásban a párával. Megszűnik a penészedés, nem lesz allergiás panasz. Érdemes természetbarát hőszigetelő anyagokat használni, amelyek nem csak a téli időszakban jók, hanem a nyári meleg ellen is védenek. Itt is léteznek környezetbarát megoldások: kender, cellulóz, fagyapot, birkagyapjú, parafa – ezek mind mind alkalmasak. Érdemes figyelni arra, milyen festéket használunk, milyen anyagból készül az ajtó és a bútorok, milyen festékekkel, lakkokkal kezelték. Azt szoktam mondani, mielőtt vásárolunk, hagyatkozzunk az orrunkra. Így a legkönnyebb megállapítani, tartalmaz-e kemikáliákat. Mert ha igen, ezek évekig párolognak kifelé a lakásba, nem is veszünk róla tudomást, pedig a tüdőnket, az egészségünket terhelik. A természetes anyagok nem bocsátanak ki semmilyen szúrós szagot.

 

Szöveg: Pais H. Szilvia,
Fotó: Adobe Stock

Aktuális lapszámunk