ETALON/ PORTRÉ

2020. 4. szám

Már egész kislányként tudatosult benne, hogy a színpad lesz az Ő közege. Kamaszkora óta áll a reflektorfényben. A legnagyobb nevekkel szerepelt, rengeteget tanult, kőkeményen dolgozott ÉS A legnehezebb darabokban állt helyt, Ám a nevét a szélesebb közönség mégsem az alakításai által ismerte meg, hanem, amikor egy Magyarországon addig ismeretlen reality-ben, a 2 milliós pomerániai törpespiccével a hóna alatt besétált egy botoxparti kellős közepébe. Köllő Babettről a nézőknek persze azonnal sarkos véleménye lett. De kellő öniróniával, képes volt fölényt nyerni, végül kitartással, egy jó adag humorral és őszinteséggel kivetkőzni a szőke luxi karakterből, hogy ma ott állhasson a TV2 szuperprodukcióJÁNAK ítészei között.

A gazdag és fényűző életmódot élő nők mindennapjait bemutató reality mŰsor, a Feleségek Luxuskivitelben hozta meg számodra az országos ismertséget. Hogy érzed, stigmatikus volt ez a szerep a számodra?
A közvélemény szeret megbélyegezni, ezért egészen biztos, hogy a „dologtalan luxi” stigmája azt hiszem, sokáig ott tetszeleg majd rajtam, de eljutottam odáig, hogy aki nem akar ennél továbblátni, azt már nem szeretném minden áron meggyőzni. Az elmúlt 3 évben volt szerencsém több arcomat megmutatni a képernyőn. Azt gondolom, aki a sorok között olvas, pontosan látja az értékeimet. Ennek ellenére nem bántam meg, nagyon sokat köszönhetek ennek a műsornak.

Mondjuk úgy, hogy a „Feleségek” egy tudatos építkezés első lépése volt, ahol tulajdonképpen céltábla lettél?
Igen, abszolút. Nekem ez is egy szerep volt, amivel jól tudtam azonosulni, és amiben jól éreztem magam. Annak ellenére, hogy a műsor a fényűzésről szólt, rengeteg volt benne a poén, reméltem, hogy ez a nézőknek is átjön. Szórakoznak egy jót esténként néhány dilis Nőn és ennyi. Én szeretem az öniróniát, számomra az élet egy játék és ez a műsor is ennek a része volt. De arra nem számítottam, hogy már az első adásokat követően ennyire kinyílik a bicska az emberek zsebében.

Az internet elképesztően ostoba szalagcímekkel van tele veled kapcsolatban. A tehetség ma már nem érdemel figyelmet szerinted?
Balett-táncosként diplomáztam, lényegében 16 éves korom óta állok színpadon és játszom, átlagban havi 20 színházi előadásban, nagyszabású zenés darabokban és a legnehezebb operettekben. Úgy csöppentem a képernyőre, hogy a nézők nagy része nem találkozott a szakmai előéletemmel. Egyszer a Balaton Sound-on tartottam egy előadást majd felállt egy fiatal srác és nyíltan megkérdőjelezte a személyemet? Felháborodva méltatta, hogy milyen alapon vagyok én ott a színpadon? Valóban egy a maga műfajában megbotránkoztató műsor hozta meg számomra az országos ismertséget. Ő is innen kapott egy képet rólam, ez alapján ítélt meg. Majd elmondtam neki, hogy valójában én lennék a legboldogabb, ha a Lili bárónő Clarisse szerepéből ismerné a nevem, de ez nem így van. Lehetsz te őstehetség, dolgozhatsz látástól mikulásig, ha valamilyen megosztó vagy provokatív formában nem szerepelsz a médiában, az esetek többségében láthatatlan maradsz. Talán nem véletlen, hogy amikor diplomáztam Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész pedagógusom azt modta: „Csak jót ne halljak rólad!” A közvélemény a negatívumokra erősebben fókuszál.

Hogy viseled a feléd érkező negatív kritikát?
Nem olvasok kommenteket, nem mérgezem magam. Az arctalan, a saját életükkel elégedetlen kommentelők kritikáival, gyűlölködéseivel nem tudok mit kezdeni. Alapvetően békés ember vagyok, nálam a szeretetnyelv működik és persze a humor.

Ezért álltál bele Dancsó Péter zseniális paródiáiba is?
Korábban nem ismertem őt, egyszerűen a korosztályos különbség miatt. Jóval fiatalabb generációt céloz a Youtube-csatornája. Aztán a Feleségek Luxuskivitelben magasra dobta a labdát, és sorra jöttek a cinikus videók, amiket nem lehetett nem szeretni. Egyszerűen bírom a humorát, még ha pikírt is. Igen, lényegében azonnal cinkostársa lettem a poénokban. Ami pedig végképp ironikus ebben, hogy azóta jó barátok lettünk, készítettünk közös videót és ki tudja, lehet, hogy lesznek még együttműködéseink. Tehetséges tartalomgyártónak tartom.

Mit jelent neked a pénz és a luxus?
Az én értékítéletemben a pénz soha nem dominált. Nem a pénz határozta meg a tetteimet, a döntéseimet, vagy a szakmai elköteleződésemet. Egész életemben keményen dolgoztam az álmaimért. A színpad, a zene, a tánc és a szereplés vált az önkifejezésemmé és a szabadságommá. Ez jelenti az igazi gazdagságot a számomra. Az aranyásó szerep fényévekre áll tőlem. Azzal, hogy van egy szerető, egészséges családom, mindenem megvan, és ezt őszintén így gondolom. A család az origóm. Minden más kevésbé fajsúlyos.

Mit gondolsz, miért ennyire provokatív a „jómódúság a képernyőn”, miközben a közösségi média lényegében csordultig van luxussal?!
Vagy épp annak illúziójával... A social média egy kontrollálhatatlan masszává vált. Azt gondolom, sokkal károsabb hatása van a hamis, koholt insta feedeknek, mint egy olyan műsornak, amelyben a szereplőknek van megalapozott anyagi presztízse egy-egy luxusdarabra. (Csendben megjegyzem, én magam soha nem szánnék irreális összeget dizájner darabokra). Nyilvánvalóan az embereknek komoly volumenű hétköznapi problémákkal kell megküzdeniük, így nem maradhat ítélkezés nélkül a közvéleményben a provokatív fényűzés. De miközben a „Feleségek” egy szórakoztató műsor volt, a social média elcsúszott értékrendjei, a szerkesztő appok által újraszabott női testképek totálisan szembemennek minden eddigi elképzelésünkkel, ami a realitással kapcsolatos.

Mennyire engeded be az életedbe a közösségi médiát?
Nem vezérel tudatosság a felhasználásában, én magam nem retusálom, nem faragom a fotóimat. Ami a hozzászólásokat illeti, nem mélyülök el bennük. A social médiát egyébként lehetne pozitív célokra használni, és persze van jó oldala is, de alapvetően elcsúszott egy rossz irányba a felhasználása. Szülőként fontosnak tartom, hogy a gyermekemnek olyan alapokat adjak, ami által képes lesz helyén kezelni az ott látott idealizált koreszményt.

Az elmúlt 3 évben sikerült a téged körüllengő aranybuborékot kipukkasztanod és egy szerethető, hús-vér, két lábBAL a földön álló, vicces és őszinte Babettet megismernie a nézőknek, hol egy dzsungeles valóságshowból, hol egy zenés produkcióból.
Lehetőséget kaptam, több csatornánál is, hogy teljesen különböző oldalaimat mutassam meg. Alapvetően maximalista vagyok, ezerrel pörgök. Nálam a pohár mindig félig tele van, próbálom mindenből kihozni a jót. Büszke vagyok rá, hogy egy kőkemény nomád reality-ben nekem sikerült a legtöbb bátorságpróbát végigcsinálnom, vagy, hogy például a TV2 Nicsak, ki vagyok? álarcos show-jában olyan énekesekhez hasonlítottak, mint Keresztes Ildikó vagy Pásztor Anna.

A Sztárban Sztár bizonyítja, hogy beérett a siker. Mesélj, kérlek, hogy kerültél Liptai Claudia zsŰri székébe?
Mindig is óriási izgalommal követtem ezt a műsort. A szereplőgárda, a produkciók, és a zsűri is évről évre magával ragadott. Rajongtam a Sztárban Sztár minden egyes szériájáért. Azért ahogy a legendák megelevenedtek és amilyen profizmus övezte ezt a műsort. Így nem volt kérdés, hogy örömmel vállaltam a felkérést. A TV2 –n már dolgoztunk korábban együtt ezzel a kreatív csapattal. Tudják, hogy mire vagyok képes, látták bennem a lehetőséget egy új izgalmas női karakter megformálására. A felkérés azért is megtisztelő, hiszen Claudia számomra igazi etalon. Hihetetlen érzés, a TV2 legsikeresebb szuperprodukciójában részt venni. Ráadásul már az első találkozáskor kiderült, hogy nagyon jól működik a kémia közöttünk a zsűri társaimmal, Bereczki Zoltánnal, Pappp Szabival és KökényAttillával is. Jók a férfi karakterek, mindenki mást képvisel. Bereczki Zoli maximalizmusával pedig különösen jól azonosulok. Most azt érzem, mintha hazaértem volna. Ebben a műsorban óriási lehetőség van.

Épp egy nappal azelőtt, hogy megkerestelek az interjúval, debütált hivatalosan az új zsűri. Figyeltem, ahogy alig pár óra alatt elindult a rosszalló véleményáradat feléd.
Balázs Andi barátnőm azt mondta erre: „Figyelj Babett, teljesen mindegy honnan indulsz, az a lényeg, hogy hová tartasz. Senki véleményével ne foglalkozz, mert, mi, akik itt vagyunk, pontosan tudjuk mire vagy képes.” Jóleső érzéssel tölt el, hogy mennyi barátom és szakmai társam szorít nekem. Az pedig várható volt, hogy egy ilyen volumenű szerepkörrel jönnek a támadások is.

Izgalmas időszak elé nézel… Nem úgy, ahogy a mögöttünk álló hónapokban, amelyek téged is megállásra kényszerítettek, hiszen lényegében egy TV-s produkciót és az összes színházi előadásodat szakította félbe a járványhelyzet. Hogy viselted ezt az időszakot?
Öt hónapja nem álltam a színpadon. Bennünket, színházi embereket a közönség éltet, belőlük táplálkozunk, tőlük van visszacsatolás. A karantén alatt az viselt meg a leginkább, hogy elvesztettem a motivációmat, úgy éreztem nincs miért felkelnem, aztán láttam mekkora szüksége van rám a kislányomnak a tanulásban. Elfogadtam a helyzetet és bár nem azt mondom, hogy én lettem a legjobb tanár, de próbáltam megtalálni az örömöt ebben az időszakban, elkezdtünk lovagolni és megkerestem az örömforrásokat. Jó volt lecsendesedni, magunkban lenni, de bevallom, most már alig várom a pörgést, a showt, a reflektort!

Az interjút készítette: Balassa-Szökrönyös Éva, Fotó: TV2