logo

ETALON/ PORTRÉ

2020. 3. szám

 

6 éves korában azt mondta róla az édesapja, hogy milliomos lesz, Ő viszont mindenek előtt olimpiai bajnok szeretett volna lenni. A nagyra törő ambíciókat először a cselgáncsban majd az üzleti életben kamatoztatta. Ez utóbbiban fölénnyel diadalmaskodott. Világmárkát épített, 50-nél is több hazai-, és nemzetközi díjjal a zsebében, az ország ásványvízkirályává és a közép- európai piac egyik impozáns élelmiszeripari szereplőjévé avanzsált. Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és résztulajdonosa kemény munkával és a sportmúltból hozott habitussal virágoztatta fel a családi vállalkozást. Az üzleti mogul ma is nyitott szemmel jár, ha befektetésekről van szó, ezt bizonyítja az RTL Klub Cápák között c. műsorában való szerepvállalása is.

 

Balogh Levente Élelmiszer-tartósító technológusként végzett, majd a tatamit elhagyva, 18 év profi cselgáncs után édesapja által 1989-ben alapított Vitapress Kft.-nél kezdte üzleti karrierjét. Hosszú évek kemény tanulása eredményeképpen minden folyamatot megismert és elsajátított a cégnél, mely akkoriban szörp-, és üdítőgyártással foglalkozott. A Szentkirály határán lévő üzemnek azonban a gyártáshoz szükséges víz biztosítására a helyi vízmű már nem volt elegendő, ezért saját kutat kellett fúrnia és vizet feltárnia. Hogy a mélyben aranybánya rejlik, akkoriban persze még senki sem sejtette. A szerencséhez óriási kockázatvállalás és tudatosan meghozott döntések sora kellett.

 

RTL MagyarországHargitay Olivér

 

Milyen kincset rejtett a Szentkirályi kút?
Egy érintetlen jégkorszaki lencséből nyertünk ásványvizet, amely teljesen steril. Köszönhetően az ős Dunakanyarnak, mely az Árpádkori falu felett kanyarodott el és egy 150 m-es agyagréteget hagyott a lencse fölött, amely dugószerűen védi a forrást. A laboratóriumi vizsgálatok során azonnal kiderült, hogy nagy tisztaságú és egyedi ásványi anyag-összetételű ásványvizet találtunk. Ez azonban még önmagában kevés lett volna a sikerhez, főleg a ’90-es évek vége felé, amikor megjelentek a multinacionális cégek, és sajátmárkás termékeik a hazai piacon.

 

2000-ben mégis megvásárolta édesapjától az akkoriban veszteségesen teljesítő ásványvíz üzletágat. Miért döntött így?
Valóban, több száz millió forintos mínusszal működött a cégnek ezen üzletága. Akkoriban 50-60 millió liter ásványvíz fogyott –a mai 1,2 milliárd literhez képest- a piaci részesedésünk pedig mindössze 0,5 % volt. Ám amikor megalapítottam az Szentkirályi Ásványvíz Kft-t elhatároztam, hogy csak erre szeretnék fókuszálni. Óriási potenciált láttam benne. A világban grandiózus felfutása indult ennek a terméknek. Ahhoz azonban, hogy versenyelőnyre tegyek szert, először is márkát kellett építenem. Ehhez komoly reklámbüdzsével a marketingre, aztán a keresetnövekedés miatt fejlesztésekre és automatizálásra volt szükség. A cégalapítás utáni évben elnyertük a világ legjobb ásványvizének járó díjat, az „Aqua-Eauscar”-t, nemsokkal később az árbevétel megtízszereződött, és piacvezetők lettünk a szénsavmentes ásványvíz piacán.

 

Milyen a magyar vízkincsünk Ön szerint?
A világ természetes ásványvíz készlete itt van Közép-Kelet Európában. A mi régiónk igazi ásványvíz-nagyhatalom, és ezt a mai napig elmondom minden egyes exporttárgyalásom során. Persze a víz kémia és biológia. Vannak olyan területek, amelyeken a víz kémiáját tekintve ugyan nagyon jó, ám a löszös homok miatt fertőződött, ezért a forrás mikrobiológiai védőrétegének kialakítását sok helyen meg kell találni. A természetes vízkincsünkkel tisztelettel kell bánni.

 

És ha már egy igazi kultikus hazai brand-ről beszélünk, mit gondol, miért fontos, hogy a fogyasztói oldal egyre tudatosabban nyisson a magyar élelmiszeripari termékek iránt?
A „nyitás” megvan. Szentkirályi sikere pontosan ennek a tudatos keresletnek köszönhető. Mindazonáltal a márkánk élharcosa és úttörője is volt e fogyasztói ösztönzésnek. Ugyanakkor jól látszik az az erőteljes globális jelenség, hogy az alapvető és a fontos élelmiszerek beszerzését minden ország a saját iparágából vásárolja meg, és ez évről-évre egyre markánsabb trend. A nagy multinacionális márkák, látva a Szentkirályi sikerét egész máshogy kezdtek prezentálni. Miután felvásárolták a kisebb magyar márkákat megfigyelhető volt, hogy a régi hazai márkákkal kezdtek kommunikálni. A Boci csoki, a Balaton szelet és Pilóta keksz sikere is épp ebben rejlik. A multik érzik, hogy a magyar fogyasztói társadalom elkötelezett híve a hazai élelmiszereknek a prémium szegmensben. Pontosan ezért, amikor a ’90-es években elkezdtem a Szentkirályi márkaépítést, elsődleges mozzanat volt, hogy letakarítottam a címkéről az összes külföldi szöveget.

 

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. életében gigantikus beruházások és gyártásfejlesztések következtek. 2015-re tízmilliárdos bevételű céggé nőtte ki magát. Majd egy komoly nemzetközi terjeszkedésbe fogtak. Mi volt az oka annak, hogy 5 évvel ezelőtt az olasz Pasquale családdal stratégiai partnerségre léptek?
Nemzetközi szinten is meghatározó szereplője szerettem volna lenni a piacnak, ehhez pedig egy társ segítségére volt szükség. Ahhoz, hogy igazán nagyot tudjak dobbantani, a felhalmozódott tudás és tapasztalat szinergáinak kiaknázására volt szükség. Ezzel a döntéssel egy tőkeerős és ütőképes Közép- Európai vállalatot tudtunk létrehozni, amely a PepsiCo üdítők és élelmiszertermékek forgalmazási jogát is meg tudta vásárolni és további multinacionális cégek márkái kerültek a vállalatcsoport tulajdonába. Azt gondolom, fel kell tudni ismerni, hogy a fejlődés egy vállalat életében nemcsak azért rekedhet meg, mert annak a pénz vagy a technológia határt szab, hanem egész egyszerűen a növekedést egy idő után maga a szürkeállomány gátolja. Egy ekkora volumenű cég tevékenységét, egy ember nem képes átlátni. A siker közös tudáson alapszik, amiben nagyon sok és más szemszögből látó szakembernek egyszerre szerepe van.

 

Alapvetően a korlátok fel nem ismerése is lehet a veszte a hazai vállalkozásoknak? Egyáltalán mi baj a magyar vállalkozói habitussal? Nem vagyunk elég bátrak, vagy nincs előttünk járó jó példa?
A legnagyobb baj az, hogy 60 évig be voltunk zárva a kommunizmusba és lemaradtunk világtól. Olyan sok rossz beidegződés került a magyar vállalkozókba, amit most kezdünk kiheverni. Miközben kapitalizálódtak a nyugat-európai és tengerentúli országok, mi itt a vasrácson belül csak dolgoztunk, mint a kishangyák, tettük, amit mondanak nekünk. Két emberöltő eltelt úgy, hogy önálló gondolata senkinek sem lehetett. Itt még a mai napig tanulnunk kell. Az én édesapám is a kommunizmusban dolgozott, de nyitott szellemiségű ember volt. Az ilyen emberek, mint Ő, a kommunizmusból kiszabadulva is tudtak alkotni és nagy dolgokat létrehozni. Ettől függetlenül a tőke szinte minden ’90-es évek környékén alapított vállalkozásból hiányzott, amitől az átütő siker nem jön meg. Ez a másik alapvető probléma a magyar vállalkozásokban. Ha van is egy jó termékük, brand-jük, és piacuk, egy idő után bajba kerülnek, mert alul vannak tőkésítve. A legtöbben a ’90-es években kezdtek el vállalkozni, szinte nulla tőkéből. Az állandó fejlesztések, a marketing és a technológia miatt nem lehetett arra pénzük, hogy feltőkésítsék a vállalkozásukat, így a legtöbben hiányosan tudják finanszírozni azt. Ma már azonban a startupok előtt rengeteg jó példa van, akik a semmiből nőtték ki magukat.

 

Mit adott hozzá az elképesztő szakmai szárnyaláshoz a sportmúlt?
Mindig is azt vallottam, hogy egy sikeres vállalkozásnak hitelesnek kell lennie, hiteles pedig csak akkor lehet, ha birtokában van annak a tudásnak, amivel foglalkozik. A cselgáncsból azt tanultam, hogy ha én nem vagyok kiváló cselgáncsozó, akkor nem vagyok méltó arra, hogy egy fekete övet felkössek, mert ha ezt megteszem, akkor egy gyengébb tehetségű ellenfél is meg tud verni a tatamin. A tudásnak birtokában kell lenni, amit tükrözök a hófehér kimonóval és fekete övvel. Az üzleti életben ugyanígy van. Amit kommunikálok, amit mondok, annak úgy kell lennie.

 

Az RTL Klub Cápák Között c. üzleti reality-je üdítő színfolt a kereskedelmi televíziózásban, hiszen a célja a vállalkozói szemléletmód, és kultúra fejlesztése Magyarországon. Az, hogy immáron a második évad szereplőjeként láthatjuk, küldetéstudat is egyben?
Abszolút. Misszióm, hogy segítsem a fiatalokat. A Szentkirályi szponzorációs programok is erre épülnek. A Magyar Olimpiai Bizottság szakmai támogatásával 2016-ban útjára indított Szentkirályi Tehetségprogram célja, hogy a költséges edzőtáborokhoz, sporteszközökhöz és nevezési díjakhoz nyújtott hozzájárulással segítsen beindítani az utánpótláskorú sportolók karrierjét, hosszú távon pedig tovább gyarapítsa a magyar olimpiai aranyérmek számát. A Cápák is valamelyest ezt a küldetést teljesítik a számomra. Nagyon örültem ennek a műsornak. Az én személyes kötelességem példával, karitatív tevékenységgel és mentorálással szolgálni. Hiszen a mi sikerünk a fogyasztóknak köszönhető. Saját országunk saját multija lehettünk, éppen ezért a társadalmi szerepvállalásukat is a saját hazánkban kell, hogy kamatoztassuk. Ez a műsor egy fantasztikus lehetőség arra, hogy a vállalkozók önzetlen, megbízható tanácsot kapjanak, úgy, hogy senki sem akar nyerészkedni belőlük. Ez a műsor lehetőség a nézőknek a tanulásra és a vállalkozóknak a könnyebb indulásra. Nagyon sok érdekes startupperrel találkoztunk. A Cápák között kinyitotta nekem a világot. Biztos vagyok benne, hogy a szereplők között vannak olyan kezdő vállalkozók, akikre hamarosan büszkék leszünk.

 

Mennyivel másabb a második évad az elsőhöz képest?
Nemcsak a szereplők, de mi is másabbak lettünk. Felkészültebbek és óvatosabbak. A vállalkozók pedig sokkal jobban tudják miért jöttek, és hogy kell egy ötletet eladni, hogy befektetőt találjanak egy vállalkozáshoz.

 

Az Ön személyes érdeklődését mi kelti fel egy pénzügyi befektetési lehetőség iránt?
Ha jön egy vállalkozó egy klassz termékkel, vagy újító ötlettel, összeszedett, és felkészült, tudja, milyen piacot céloz meg, mennyit akar keresni, ki a célcsoportja, és hogy a befektetett pénz mikor és hogy tud megtérülni, az már jó irány. Ha látom, hogy nem pénzügyi injekciót és nem egy új munkatársat szeretne egy Cápa személyébe, hanem igenis megvan az elképzelése, és már csak egy pici dolog hiányzik az áttöréshez, az szimpatikus a számomra. Hiszen nem munkát szeretnénk magunknak, hanem befektetést. Jó példa erre a Pesti pipi, ami egy profitabilis cég volt, fantasztikus vállalkozás, fantasztikus számokkal. Ő ahhoz keresett befektetőt, hogy meggyorsítsa a növekedését, és ha nem szállt volna be hozzá senki az ő üzleti modellje, akkor is jól működik.

 

RTL Magyarország

 

Ha ma kezdene el vállalkozni, mivel foglalkozna?
Megtanultam, hogy az élelmiszerre mindig szükség van, bármilyen helyzet is áll elő. Ha ma kezdeném a pályát, lehetséges, hogy az informatika felé orientálódnék, élelmiszeripari fejlesztőként. A jövő a technológiában és az informatikában van.

 

Alapvetően alkotónak, és kreatív gondolkodónak tartja magát?
Kétféle üzletember van. A pénzalapú és az alkotó. Azt gondolom, hogy én alkotó vagyok, aki ha lehet, ezzel pénzt is keres.

 

A kialakult járványhelyzettel a gazdaságunk a pénzügyeink, és gyakorlatilag a céges működésmódjaink kerültek veszélybe. Hogy lehet reagálni optimálisan erre?

Iszonyatos bizonytalanság van. Mindenki óvatosabban fogyaszt és vásárol, ezt pedig megérzi a piac. Nem tudjuk, hogy mi lesz. Ez a kiszámíthatatlanság tönkreteszi az országokat. Bár mindenki igyekszik alkalmazkodni a helyzethez, aminek meglesznek a nyertesei és vesztesei-, mind fogyasztói, mind gyártói oldalról, át fog alakulni a piac. Olyan dolgokra lesz igény, amikre eddig nem volt, és fordítva. Ezt a változást figyelemmel kell kísérni és erre kell reagálni. Az látszik, hogy most megtorpant az eddigi fejlődés. Ezért a legjobb, amit ebben a helyzetbe tehetünk, ha „bebábozódunk” és ha vége van a bajnak, akár egy pillangó elrepülhetünk, és újra tudunk szárnyalni. Ez az időszak arra hívja fel a figyelmünket, hogy mindenkinek helyre kell tennie magát és a vállalkozását.

 

Milyen startupokat támogat szívesen ebben a helyzetben a befektetői piac?
Elsősorban olyanokat, akik a krízishelyzetre igyekeznek üzleti megoldásokat teremteni. Ám a kérdés, hogy ezt milyen gyorsan tudják megvalósítani.

 

Milyen üzleti törekvései vannak a jövőre nézve?
Mi is reagálunk a piacra, sokat szeretnénk tenni a környezetvédelemért. A cél az, hogy minimalizáljuk a károsanyag-kibocsátást. Arra is van ötletünk, hogy a PET palack kibocsátásból származó műanyag hulladékot miként tudjuk a töredékére csökkenteni.

 

Az interjút készítette: Balassa-Szökrönyös Éva,
Fotó: RTL Magyarország/
Hargitay Olivér

Aktuális lapszámunk