ETALON/ KINT ÉS BENT

2020. 5. szám

Az, hogy a tűz jelen legyen otthonunkban, melege átjárja testünket és lángjaiba feledkezve nyugalomra leljünk egy megfeszített nap végén, minden ember legelemibb vágya. Az újgenerációs, formatervezett kandallók szépségüknél fogva azonban már önmagukban is bármely élettér fókuszpontjává válnak, a sokféleségükben rejlő lehetőség pedig az emberi kreativitás netovábbja.

Funkció és design

Attól a ponttól, hogy megszületik bennünk a vágy egy meghittséget árasztó kandalló iránt, rengeteg eldöntendő kérdésre kell választ adnunk, mert csak maximálisan a mi igényeinknek és nem utolsó sorban lehetőségeinknek megfelelő darab válhat otthonunk valódi szívcsakrájává. Először is arra kell választ adnunk, hogy a ház fűtéséért lenne felelős, vagy kizárólag a hangulat és lehetőség szerint a kényelem a fő szempont. A fűtő funkció betöltéséhez elengedhetetlen egy, a kandallóhoz megfelelő méretű és minőségű kémény kiépítése, amelyen keresztül a fa égésterméke szabadon távozhat. Szerencsére nem kell, hogy házunk melege szépségének a rovására menjen egy beltéri kémény miatt. Sőt, egyes design daraboknál a kémény szerves részét képezi a látványnak és ezzel az enteriőrnek. Markáns megjelenésével mutat a jövőbe például az öntöttvas függőkandalló, ahol a kémény szolgál a gömbölyded tűztér függesztékeként. A szoba bármely pontján, mintegy szobrászati műalkotás lehet jelen a térben; akárcsak a tábortüzet imitáló társa, ahol a tűz a padló szintjén van és a táncoló lángok teljesen körbejárhatóak. De ilyenek a legkülönfélébb burkolattal kirakott, fülkébe állított klasszikus öntöttvas darabok is, melyeknek fekete kéménye részben, vagy egészben láthatóvá válik. Azonban a kémény elrejtése sem egyenlő a decens, mértéktartó megoldással – letisztult tereinkben mágnesként vonzza a tekintetet a color blocking trend, ahol a beépített kandalló kiemeléséről egy intenzív színűre festett, vagy akár egy ébenfekete csempével, márvánnyal burkolt falszakasz gondoskodik.

Lángoló alternatíva

A fatüzelésű kandallóhoz megtévesztésig hasonló az évről évre egyre elterjedtebb bioetanol kandalló. A tűz maga valódi, a különbség csupán annyi, hogy a fa égésével járó esetleges kosz, füst és korom veszélye nem fenyeget – csak az, hogy mellette ülve észrevétlenül repül el az idő felettünk! Titka a kandallóban égő speciális anyagban, a bioetanolban rejlik. Ez egyfajta alkohol, mely teljesen környezetbarát, nem bocsájt ki káros anyagokat, így a kéménnyel nem rendelkező ingatlanokban is teljes körű biztonsággal használható. Ez utóbbi pedig egyben azt is jelenti, hogy elhelyezésének csak a képzeletünk szabhat határt: beépíthetjük egy klasszikus kandalló mására, de érdemes kihasználni a benne lakozó lehetőségeket és játékra hívni vele a teret.

Ősi elemünk, high tech élete

A médiafalba építhető, sík, minimál formák addig szinte láthatatlanok maradnak, míg meg nem nyomjuk a gombot – mert igen, ilyen is létezik – és a tűz fel nem lobban. Utána viszont minden figyelmet magának követel! Légies megoldás a több oldalról üveggel borított tűztér, így amellett, hogy több helyiségből élvezhetjük a tűz látványát, még egy térelválasztó szerepét is betöltheti. Mobilitásának köszönhetően olyan innovatív megoldásokkal és funkciókkal gazdagíthatják otthonunk hangulatát, mely hagyományos társánál elképzelhetetlen lenne: néhány mozdulattal felszerelhető a falra, vagy állhat saját lábakon, mindig ott, ahol éppen gyönyörködni vágyunk benne.

Egy kis Úri muri

Válasszunk akár fatüzelésű vagy bio kandallót, már csak egyetlen dologban kell dűlőre jutnunk: hogy nyílt, avagy zárt tűzterű kandalló adja otthonunk melegét? A nyílt tűzterű kandallók régi kastélyok, úri rezidenciák hangulatát idézik hatalmas, ajtó nélküli kialakításukkal. A legelemibb látványt kétségkívül ők adják, azonban használata állandó jelenlétet kíván, ennélfogva kevésbé praktikus, mint zárt társaik. Ezért a napjainkban épített kandallók többsége zárt kivitelű, azaz egy- vagy kétszárnyú, esetleg liftes ajtóval rendelkezik. De ez mit sem von le annak öröméből, hogy a csípős őszi estéken melege átjárja testünket, lelkünket.

Szöveg: Kiszely Noémi • Fotó: Metalfire, Puydt Haarden, Vauni