ETALON/ ZALAEGERSZEG

2020. 3. szám

Zalaegerszeg egyik ékessége, fontos turisztikai attrakciója Magyarország első szabadtéri skanzene, az 1968-ban nyílt Göcseji Falumúzeum. A különleges néprajzi gyűjteményen nyomot hagytak az elmúlt évtizedek, s a megváltozott múzeumi kultúra is fejlesztésre sarkallta Zalaegerszeg város vezetőit. A beruházás elkezdődött, tájékoztatott Balaicz Zoltán, a zalai megyeszékhely első embere.

Az elmúlt hónapok a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében teltek, sok elképzelést, tervet felülírt az új helyzet, de szerencsére nem minden munkát hátráltatott a pandémia: zajlik a Göcseji Falumúzeum felújítása is, fogalmazott elöljáróban Balaicz Zoltán polgármester.

Balaicz Zoltán

- A skanzen, azaz a Göcseji Falumúzeum, a Göcseji Múzeummal együtt, 2013-ban került a városi önkormányzat fenntartásába, addig megyei intézmény volt. A 2014-ben hivatalba lépett városvezetés célul tűzte ki a Göcseji Falumúzeum, mint turisztikai célpont és egyben fontos értékeket őrző közgyűjtemény felújítását, bővítését és modernizálását – idézte fel az előzményeket a városvezető. – A beruházás a kormány által megítélt és a Top-pályázatból származó összegből, összesen mintegy 2,7 milliárd forintból készül. Ez utóbbi forrásból, melyet a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum fejlesztése komplex kivitelezési munkáira címen nyertünk el, három ütem elemei valósulnak meg. Először a kétszintes Hencz-malom újul meg, illetve a Rám település területén található kápolna mása épül meg. Temetődomb is létesül, ahol megmentett fejfákat, kereszteket helyezünk el. A második ütem részeként Szabolcs Péter Király és Királyné szobrát helyezzük majd át, erre a később megépülő új bejárat és bejárati fogadóépület miatt van szükség. A már említett temetődomb északi végébe I. világháborús kereszt kerül. A Zala-holtág partján majd pákászkunyhó lesz hivatott bemutatni a halászattal foglalkozó ember egykori „lakhelyét”. A projekt záró szakaszában pedig az úgynevezett kástu „költözik” új helyszínre: a terménytároló jelenleg a Hencz-malomtól északra található, az áttelepítést követően a parasztporták közelében láthatják a vendégek. Rendkívül fontos Zalaegerszeg számára, hogy a Göcseji Falumúzeum a modernitáson – így a növekvő idegenforgalmi vonzerején túl – továbbra is, az átépítést követően is megtartsa társadalmi szerepét, vagyis óvja és örökül hagyja a muzeális és kulturális értékeket, szeretnénk tehát pontos, alapos munkát végezni. A különleges épületegyüttes által nyújtott „göcseji varázslatot” mindenképpen át kell menteni a jövő számára, hogy az utánunk következő generációk is megismerhessék múltjukat, eleik mindennapjait.

Ennek megfelelően készülnek majd az állami forrásból a nagyobb elemek is, így például a fogadóépület, a rendezvénypajta, de lesz mód megismerni a különböző kismesterségeket az e célra kialakított műhelyekben, és MAORT-házakat is telepítenek majd a skanzenbe. Az épületegyüttes tehát komplex módon mutathatja be a 19. század végének és a 20. század első harmadának Göcsejre jellemző építészeti és néprajzi értékeit.

Szöveg: Péter Gyöngyi, Látványtervek: Masszi Építész Iroda Kft.