logo2

 

 

 

ETALON/ OTTHON

2019. 3. szám

 

 

Az elmúlt években megfigyelhető az otthoni növény-, és zöldségtermesztés egyre növekvő tendenciája. Az import áruk sokszor silány minősége és a megengedettnél több növényvédőszert tartalmazó kínálata a tudatos háziasszonyokat szemléletváltásra késztette. És újra visszaterelte az ősi útra, miszerint maga termeljen. Bár elsőre ördöngösségnek tűnhet a konyhakert fogalma, a bőségesen termő, szinte önműködő kert kialakításához nincs másra szükség, mint egy kis elszántságra, némi földre és egy kis szerető gondoskodásra. A befektetett munka pedig szó szerint meghozza a „gyümölcsét”.

 

ke1

 

Merthogy itt nyilvánvalóan nem csupán a sikerélményről van szó, amit akkor élünk át, amikor az elvetett magból termés születik, hanem arról a gondoskodásról is, amely ezt az utat kikövezi. 2019-ben ismét egyre nagyobb figyelem terelődik a saját növény-, és zöldségtermesztés irányába. A környezetünkből származó rémhírek és saját érzékszerveinkkel megtapasztalt negatív hatások, hogy már a kiszolgálópultban is vegyszerillatot árasztó, abnormálisan színes és torz méretű, felturbózott növényekkel találkozunk, egyre kevésbé hozza meg a kedvet a vásárlásra. Ez azt generálta, hogy egyre inkább fogalmazódik meg az igény, hogy visszatérjünk az öngondoskodáshoz és a lehetőségeinknek megfelelően konyhakerteket alakítsunk ki otthonunkban. A téma aktualitásairól a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökét, Dr. Szent-Miklóssy Ferencet kérdeztük.

 

Elsőként beszéljünk arról, milyen tendencia mutatkozik a konyhakertek vonatkozásában. Valóban egyre többen tervezik tudatosan a saját kis gazdaságuk létrehozását?
Ha egy pár évet visszanyúlunk a történelemben, a rendszerváltás számos negatív hatást eredményezett a családi gazdaságokban. Egyrészt a nagyáruházak megjelenése kényelmesebbé tette az embereket. Mindent egy helyen be lehetett szerezni, nem kellett vele otthon bajlódni. Nem beszélve azokról a demográfiai változásokról, hogy az emberek elindultak a nagyvárosok felé, maguk mögött hagyva a családi ház adta lehetőségeket. Így maradt az idősebb korosztály kiváltsága a fóliasátor. A másik negatívum pedig az volt, hogy az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek zöldség-, és gyümölcsfelvásárlási tevékenysége megszűnt, ami visszevetette a termesztést, így sok termelő nem tudta értékesíteni a terményeit. Emellett ugyanakkor azt a tényt is megemlíteném, hogy az utóbbi években egyre kevesebb gyermek született…

 

Miként függ össze a kettő?
Azt gondolom, hogy a saját termelés nem csak gazdaságilag, hanem szociológiailag is hasznos. Nyilván a gyerekek esetében meg kell találni azt a bizonyos „arany középutat”, hogy ne legyen számukra kötelező program a kertben eltöltött idő. Valójában azonban, ha születésüktől kezdve egy ilyen közegben szocializálódnak, akkor természetes lesz, hogy nyáron saját termesztésű, ízletes és vitamindús zöldségeket fogyaszthatnak. A kisebb életkorú gyerekek esetén egy nagyon fontos játék helyszíne is lehet a kert, s ezzel együtt a természet közelségét, az alapvető növények fogalmát is magukba szívják észrevétlen.

 

Az áruházak polcain néha irreális méretű és színű gyümölcsök és zöldségek várják a fogyasztókat, nem beszélve arról, hogy sokszor nem az adott évszaknak megfelelő termések sorakoznak a ládákban….
Azt szoktam mondani, hogy minél messzebbről jön valami, annál korábban kell leszedni. Nyilván a célállomásig tartó úton tartósítani, késleltetni kell a beérését. Személyesen tapasztaltam meg egy horvátországi mandarinszüreten, hogy a leszedett – és még nem teljesen érett – gyümölcs 2-3 nap után elkezdett romlani. A nagyáruházak kínálatában megjelenők azonban akár hetekig is elállnak. Nemcsak a tárolás, hanem a tartósítás módszere is lényeges. S itt kérdőjeleződik meg sokunkban, hogy akkor az a vegyszerek, amelyekkel ezt az állapotot fenntartják, vajon milyen arányban kerülnek be a növények héján keresztül a később elfogyasztott gyümölcshúsba. Egy biztos, ha saját kis kertemben ültetem és gondozom a növényt, 100 %-osan biztos lehetek benne, hogy egyrészt honnan származik, másrészt, hogy milyen vegyszerrel kezelt.

 

ke2

 

Ha a most virágzó gyümölcsfákra gondolunk, miként küszöbölhető ki, hogy ne érjen bennünket „meglepetés” a fogyasztás során? A permetezés elkerülhetetlen?
Természetesen a gondozás fázisának egyik alaplépése, hogy bizonyos esetekben nem tudjuk kikerülni a vegyszerrel való kezelést. Ha például egy cseresznyefára gondolunk, akkor vagyunk szerencsés helyzetben, ha a szomszédos kertek rendezettek. Ez ugyanis csökkenti a kórokozók jelenlétének számát, de ez sem jelenti azt, hogy nem lesz majd szükség a permetezésre. A szakszerű ültetés és a folyamatos gondozás azonban lehetőséget ad arra, hogy kikerüljük ezt a folyamatot. Ebben, s más kertészeti kérdésben is szövetségünk - az ország minden megyéjében több ponton is – készségesen áll az érdeklődők rendelkezésére.

 

Mi a helyzet a természetes energiabombaként ismert superfood-okkal?
Szerintem a legfontosabb a változatos táplálkozás, és hogy törekedjünk arra, hogy mindig vitaminokban gazdag ételekkel terítsük meg az asztalt. Emellé szükségszerű az állati zsiradék, ugyanis bizonyos vitaminok megfelelőképpen csak így tudnak hasznosulni. Tény, hogy a legtöbb vitamin a magokban van, így például a csírák valóban egy tápanyagban gazdag alternatívák. Akkor még nem beszéltünk a gabonafélékről, bogyós gyümölcsökről, a magvakról, fűszerekről és algákról. Ezek számos élettanilag fontos összetevőt tartalmaznak. Ami még megfigyelhető, hogy a termelésük mellett, a gasztronómia is felfigyelt ezekre az ősi alapanyagokra.

 

Akkor már nem csupán a hagyományos, hétköznapi zöldségekhez nyúlhatnak az amatőr konyhakert tervezők?
Természetesen a világ folyamatos, ütemes fejlődése a növények tekintetében is változatos képet mutat. Itt azonban ismét visszakanyarodnék arra, amit az előbb is említettem: tudatosítani kell a család apraja és nagyja számára, hogy amit mi közösen megtermesztünk, az valóban egészséges, legyen szó a hagyományos sárgarépáról vagy az édesburgonyáról, vagy éppen a goji-bogyóról. Olyan tevékenység legyen a kertészkedés, amely a családot összehozza, s abban mindenki örömét leli. A gyerekeket játékosan munkára nevelhetjük, nem beszélve a mozgás öröméről és a biológiai ismeretek szélesítéséről. Azt gondolom, hogy a nagyszülőknek ebben hatványozott szerepük van. Minél többet ad a felnőtt, annál okosabb lesz a gyerek. Szervezetünk egyik fő indíttatása is épp ezért a családias konyhakertek kialakításának népszerűsítése.

 

Szöveg: Kancsalné Takács Bernadett, Fotó: iStock