logo2

 

 

 

ETALON/ ETALON OTTHON
2019. 1. szám február-március

 

 

Az építészet számára sok új lehetőséget hozott a 21. század második fele. A funkciók, a formák és a technológia is jelentős változáson mentek keresztül, miközben a szakma újra kezd visszatalálni az eredeti értékekhez is. Az épületek tervezése összetett feladat, de vajon melyek azok az építészeti esszenciák, amelytől végül otthonunk nemcsak szép, de jól működő lesz majd? Bálizs Andrej főépítészt kérdeztük a témáról.

 

Dulux AmbianceTM Nadya Hutagalung 01 e1444017481665


Miért van egyre nagyobb jelentősége az energiatudatos házak tervezésének és az ökologikus szemléletnek? Valójában mitől lesz hosszútávon fenntartható és energiatudatos az otthonunk?
Elsősorban az építőanyagoktól, melyek nem csupán a fenntartható otthon zálogai, de jelentőségük az ember és környezete közötti kontextus kapcsán is megmutatkozik. Az energiatudatos ház tervezése az ennek megfelelő falszerkezettel kezdődik. A nyugati szemléletben az egyszerű és instant megoldást kínáló tégla-, és polisztirol szerkezeteket egyre inkább az olyan - energiahatékonyság szempontjából újra reneszánszát élő - építőanyagok kezdik váltani akárcsak a kenderbeton, a szalmabála vagy a vályog. Ezen anyagok előállításához minimális energia szükségeltetik, biztosítják a falak lélegzését, nem igénylik a szellőztető rendszereket és maximálisan környezetbarát megoldást ígérnek. Sajnos egyre jellemzőbb, hogy a polisztirol alkalmazása bedunsztolja a lakást, és megszűnik a falak lélegzése, ezért komoly energiafelhasználást igénylő gépészet kiépítését követeli meg. Kétségtelen tehát, hogy az egyik legkritikusabb tényező az otthonok energiafelhasználását tekintve a megfelelő minőségű szigetelés, ez által az épület hőleadási és hőátbocsátási tényezői. Hiszen globális szinten megközelítőleg 30% energiát fogyasztanak a háztartások. Kiváltképp ezen a mérsékelt övön és tőlünk északabbra vet fel rendkívül fontos kérdéseket mindez. Az energiahatékonyság és a környezettudatosság tehát kéz a kézben jár. Így lesz egyre nagyobb létjogosultsága az intelligens, természettel szinte egybeolvadó, és annak erőforrásait kiaknázó pl.: a nap,- és talajszonda energiáját, vagy egyéb alternatív forrásokat mozgósító rendszereknek otthonainkban.

 

Dulux AmbianceTM Nadya Hutagalung 02

 

A tradicionális technológia támogatja a modern, minimalista homlokzatokat?
Igen. A homlokzatokat ez esetben is az egyéni ízlésvilágnak megfelelően lehet megfogalmazni. Gondolhatunk akár a legmodernebb arculatokra is. A szalmabála falszerkezet bármily meglepő, épp úgy támogatja a minimalista lapos tetős formavilágot, akárcsak a téglaszerkezet. De még jobb klímát és még hatékonyabb energiafelhasználást eredményez egy indusztriális kivitelű modern szalmabála, vagy vályog falszerkezettel bíró épület, ha egy intenzív, vagy extenzív zöld tetővel párosul. Ez esetben nemcsak a falakon, de a zöld rétegrenddel készült tetőn keresztül is párolog az épület, ezzel is energiahatékony, egészséges közeget biztosítva a bent lakók számára. Egyre fontosabb tehát, hogy otthonunk fizikai paraméterei által is részesei legyünk a természetnek, és visszataláljunk az értékeinkhez.

 

Milyen hordereje van egy adott lakás, vagy ház tájolásának és miként optimális elhelyezni a nyílászárókat? Hisz tudjuk a nyílászáró stílus-, és térformáló elem is egyben…
A fény és a levegő létszükségletünk, így a nyílászárokra nem csupán az otthonok harmonikus összképe vagy a homlokzati formavilág szempontjából van nagy szükség, de hangulatunkat tekintve sem utolsó a jelentőségük. Elhelyezésüket az éghajlat a tájolás és az energetikai faktor egyaránt befolyásolja. Képzeljünk csak el egy hosszanti telekre vázolt házat, melynek déli oldalán lombos fák nyújtóznak. Ez esetben a déli oldalra helyezett nagy felületű üveg, vagyis egy solaris fal optimális választás lehet, hisz a fák ágai télen beengedik a napfényt, nyáron pedig hűvös árnyékot tartanak az üvegnek. Vagyis a zöld lombozat és a tájolás egyaránt lehetővé teszik, hogy az üvegfelület és a természet adottságai egymáshoz ízesülve végül tökéletes harmóniát alkothasson. De emlékezzünk vissza a régi építészeti kultúrára. Még ma is kirajzolódnak azok a házak, melyek hosszú szalagtelkekre épültek és hosszú homlokzatuk egyik fele délre nézett. Észak felől nem sok nyílás volt, csak a másodlagos helyiségek kerültek erre a tájolásra, épp, hogy a szellőztetést biztosítva az ott elhelyezett kamra számára. Dél felé kerültek a közösségi terek, szobák és ott volt a tornác is, ami nyáron árnyékot vetett és megoldotta a felhevülést. Energetikailag jól működő, átgondolt szervezés volt ez már a század elején. Ma pedig a minőségi vasalatokkal, intelligens rétegfelépítéssel bíró nyílászárók betervezése már határtalan tervezői szabadságot enged a fény játékának, ám hiba lenne a tájolást és természeti adottságokat figyelmen kívül hagyni. Az urbánus lét persze jelentősen megköti a tervezők kezét. Nincs lehetőség tájolni az épületeket, hiszen szoros „cipőkanalas” telkek állnak rendelkezésre az építkezéseknek, így ma már országos érvényű szabályozás nincs érvényben a benapozási intervallumot illetően, csupán az deklarálható, hogy mekkora alapterülethez, mekkora ablakfelület dukál. Alapvetően a nyílászárók elhelyezése egy lényeges tervezői feladat, ahol a belső terek bebútorozhatóságát is figyelembe kell venni.

 

És ha már a belső tereknél tartunk, mennyire fókuszál az építész szakma a jól élhető terek kialakítására? A tervezés belülről kifelé, vagy fordítva történik?
A belső terek szervezése komoly horderejű fázisa az építész munkájának, éppen ezért kiemelten fókuszálunk erre a feladatra. Ez egy bizalmi megbízatás, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy egy család élete múlik azon, hogy a különböző funkciók miként kapcsolódnak egymáshoz. Alapvetően nem a trendeknek, hanem a megrendelő igényeinek, a családmodellnek és annak életritmusához kell igazodnia a belső tér tervezésnek, természetesen úgy, hogy az szakmailag is indokolható legyen. Ebben a munkafolyamatban sokszor nehéz kompromisszumokról van szó. Az építész felelőssége itt is megmutatkozik. Fontos, hogy az alaprajz együtt alakuljon a homlokzattal, hiszen van egymásra hatása e kettőnek. Az épület külső karaktere találkozik a belső jegyekkel és fordítva. A kint és a bent kapcsolata megjelenik a formákban és a burkolatokban egyaránt. A ház építészetileg belsőépítészeti és külső arculati megnyilvánulásában is fontos, hogy harmonikus egységet alkosson.

 

616af8be6153e8337aabd0d6b07a2cab

 

Mitől lesz jó infrastruktúrája egy épületnek?
Alapvetően a különböző funkciók logikus egymásra épülésétől. Erre vonatkozóan alkalmazunk funkció-sémát a tervezés első lépéseinek egyikeként, ami lehetővé teszi azon helyiségek egy csokorba gyűjtését, melyek elsősorban a célszerűséget, nem pedig az esztétikumot szolgálják. A WC, zuhanyzó, kamra, mosókonyha el kell, hogy különüljön a fő funkcióktól, vagyis a ház szívétől, a nappalitól, étkezőtől és a hálószobáktól. A funkcionális hibákat gyakran itt követheti el a tervező, sok esetben pont, hogy a megrendelői kéréseknek eleget téve. Fontos tanácsom, hogy a házunk megtervezését, mely talán egy életen át kiszolgál bennünket, bízzuk jó szakemberre és a tervezés kapcsán fogadjuk el a szakmai ajánlásokat. Az otthont lélekkel megtölteni a család, és a ház asszonya fogja, hiszen a jól működő otthon esszenciája pont, hogy a hozzáadott értékekben rejlik és ez utóbbi már a benne élők feladata.

 

Szöveg: Balassa-Szökrönyös Éva, Fotó: Dulux, Pinterest