logo2

 

 

 

ETALON/ OTTHON
2018. 7. szám október-november

 

Közismert tény, hogy az ember életének egyharmadát alvással tölti. Viszont az optimális hét-nyolc óra, amire egy egészséges felnőtt szervezetnek szüksége lenne, nem biztos, hogy minden éjjel maradéktalanul összejön. Ha mégis így van, biztos hogy ezzel már eleget tettünk testünk megfelelő regenerációjáért? Egyáltalán, eleget foglalkozunk életünk egyharmadának minőségével?

 

kg


Az Abraham Maslow-féle szükséglethierarchia, közismertebb nevén a Maslow-piramis, az emberi szükségleteket rangsorolja fontosságuk alapján. Ennek a képzeletbeli piramisnak az alapjai a fiziológiai szükségletek, mint például az evés, az ivás, de akár az alvás is, melyek nélkül az emberi szervezet hosszú távon nem képes a megfelelő működésre, s így egyéb, magasabb rendű szükségleteinek megszerzése is akadályokba ütközik. Az alvás tehát alapvető szükségletünk, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet, pedig egy sikeres nap is egy pihentető alvás utáni ébredéssel kezdődik. Akinek rossz napja van, bal lábbal kelt. Ez persze csak egy közmondás és bár teljesen mindegy, hogy melyik lábunkat tesszük először az ágy mellé, az már korántsem elhanyagolható, hogy milyen alvásminőség után. Hiszen a mennyiség mellett, a minőség az, amit hajlamosak vagyunk alulértékelni. Ne csak akkor kezdjünk el foglalkozni fekhelyünk kényelmesebbé tételével, amikor már fellép a derékfájdalom vagy észleljük, hogy hetek, akár hónapok óta csak forgolódunk éjszakánként a napközben felgyülemlő stressz miatt! Az éjszakai alvással töltött kellő minőségi idő testünk regenerációja szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ilyenkor nyugszunk meg, relaxál a szervezetünk, s alvás közben töltődünk fel, hogy a másnapi teendőkre kellőképpen fel legyünk készülve. Tegyük hát meg a lehető legtöbbet azért, hogy ezt az időszakot a legnagyobb komfortban töltsük!

 

A pihenőidőnk alatti maximális komfort érdekében különböző praktikákat vethetünk be (zenehallgatás, illóolajok használata, relaxáció), de talán az egyik legfontosabb kellék: a megfelelő ágynemű használata.

 

kg1

 

De milyen a jó ágynemű?

Ahány ember, annyi variáció: kis- vagy nagypárna, vékony vagy vastag, egyszemélyes vagy dupla takaró, ágybetét használata vagy sem. Az igények különbözőek lehetnek, de az általában mindenki számára egyformán fontos, hogy az ágynemű hőtartása megfelelő legyen: se túl meleg, se túl hideg. Erre a legjobb választás a természetes anyagból készült ágynemű. A régiek tudtak valamit – szoktuk mondani – és ez így is van: bár rengeteg új anyag van jelen a piacon, az emberek időről-időre mégis visszatérnek a hagyományos, jól bevált matériákhoz. A gyapjú például ősidők óta használt alapanyag: hol kabátként melegít, hol puha takaróként ölel át. Ma már léteznek kasmírral vagy selyemmel átszőtt gyapjú ágyneműk is, amelyek igen magas minőséget képviselnek és ezáltal extra puhaságot biztosítanak használójuknak. Ezzel szemben a műanyag a modern kor emberéé, mely számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, például kevésbé gyűrődik, de valójában, ahogy a nevében is benne van, nem természetes. Így az emberi test számára a viselete inkább praktikus, mint kellemes. Nehezebben szívja fel az esetleges izzadságot, emiatt könnyen felébresztheti a benne alvót, illetve az allergiásoknak sem kedvez: a poratka nagyon jól érzi magát benne. Minőségi alvásunk biztosítása érdekében tehát sokkal tanácsosabb a természetes anyagok használata, úgymint a pamut, selyem vagy akár a gyapjú. Érdemes jól körüljárni a témát vásárlás előtt!

A gyapjúval kapcsolatban például igen sok tévhit kering: kellemetlen szagú, szúrós, túl meleg. Ha kellőképp tájékozódunk, könnyen észre fogjuk venni, hogy gyapjú és gyapjú között óriási különbség lehet. Ne az ágyneműnk legyen, amit tapintás, különösebb márkaismeret nélkül, egy szépen fotózott kép alapján rendelünk online. Érdeklődjünk, informálódjunk, s ha tehetjük, keressünk fel egy referenciaszalont, ahol meggyőződhetünk arról, hogy a minőség egyáltalán nem elhanyagolható szempont ágyneműnk kiválasztásánál. Hiszen életünk egyharmadát benne töltjük, nem igaz?

 

Szöveg: Zakály Viktória, Fotó: Kaschmir Gold