logo2

 

 

 

 ETALON/Kultúra

 

eszterhazy ff

 

„Rák, ez a jó kezdőszó, noha nem rögtön hangzott el, nem hamar, bár azt nem gondolnám, hogy kerülték az orvosok a szót.”
Így kezdte legutolsó könyvét, a Hasnyálmirigynaplót Esterházy Péter. Az íróról még 2015 októberében derült ki betegsége. De ő tette a dolgát tovább. Írt és olvasott. Esterházy Péter 1950. április 14-én született Budapesten. Apai ágon a híres Esterházy család grófi ágából, nagyanyja, Károlyi Margit pedig még az Esterházyaknál is ősibb magyar főnemesi család, a Károlyiaktól származott. A nemesi felmenők ellenére nem volt könnyű a gyermekkora. Alig volt egy éves, amikor kitelepítették otthonukból. 1957-ben költözhetett vissza Budapestre. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Matematikusként végzett az ELTE-n 1974-ben. 1978 óta szabadfoglalkozású író. Első kötete a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg. De igazán ismert a magyar irodalomban az 1979-ben megjelent Termelési regénnyel lett. Innentől kezdve folyamatosan publikált, évente jelentek meg kritikái, gyűjteményei. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították, külföldön is nagy népszerűségnek örvend. Idézetek, töredékesség valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található. Szabadon, könnyedén, egyszerűen.


Három könyv, amit érdemes beszerezni, elolvasni:

 

eszterhazy

 

A szív segédigéi
Nem használom a nyelvet, nem akarom felismerni az igazat, és még kevésbé azt Önök elé tárni. Az sem jut eszembe, hogy megnevezzem a világot, következésképp az ég világon semmit sem nevezek meg, hisz néven nevezni annyi, mint a nevet örökösen feláldozni a megnevezett dolognak…
Nem beszélek; de nem is hallgatok: s ez megint más dolog. Óvatos vagyok, anyámról van szó. – Itt talán kurziválható volna minden… A kurzivált életbe! De hát mért volna perverzebb írni róla, mint hallgatni?! Vagy bármi más! Állni a sír mellett! Hát az micsoda?! Vagy fogni a kezét, s várni, hogy szorítson! Nézni, ahogy mennek világgá a sejtek, orövoár möszjő, mi volnánk részben a mamája, viszlát, szép csacsi fiú! A férfiember búját nem tárja a világnak. (Magvető, 1985)

 

Kis Magyar Pornográfia
A cím nem az olvasók megtévesztésére szolgál. A könyv valóban kicsi, pornográf és mindenekelőtt magyar: kicsinységében és pornográfiájában is; minden sorát a magyar közel- és távolabbi múlt hatja át, az anekdotákat ugyanúgy ez a valóság teremtette, ahogy a nekünk szegeződő, véget érni nem akaró kérdéseket, az első fejezet "hibás magyarsággal, remegve írt" jelen-történetkéit éppúgy, mint a tükörfejezetben "a lélek mérnökének" kalandjait. A Kis Magyar Pornográfia első megjelenése óta kultuszkönyv. Szófordulatai, poénjai beépültek a nyelvbe. Ha ma elolvassuk, rácsodálkozhatunk, mennyi mindent "loptunk" Esterházytól. (Magvető, 1984)

 

Hasnyálmirigynapló
„Rák, ez a jó kezdőszó” – vezeti be az olvasót Esterházy Péter naplója első lapján új életébe. Majd a mondat teremtette csöndben beszélni kezd: ismerjük és nem ismerjük ezt a hangot, mely hol távolról szól, hol közelről, játszik, fürkész, olvas, imádkozik, és néha szinte énekel annak a másiknak, aki ott benn fészkel. Aztán meg-megsötétedik, és kedvetlenül elhallgat. Napokra. Mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Hogyan rögzíti napjait az író, akinek minden műve valóság és költészet szétszálazhatatlanságára épül? Mi történik az „ontológiai derűvel”, amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Nem egyszerű történet. (Magvető, 2016)

 

 

Szöveg: Berta Péter


A könyvek megvásárolhatók a Libri könyvesboltokban

Etalon Magazin - Aktuális lapszám