logo2

 

 

 

ETALON/ INTERJÚ

2019. 3. szám

 

 

Kovalcsik Ildikót, alias Lilut a 2000-es évek elején ismerte meg az ország. A magyar zenetévé egykori ifjúsági csatornáján egy generáció nőtt fel vele. Mára pedig a kereskedelmi televíziózás vérkeringésének része lett. A szórakoztató műsorok után, a mély emóciókat is megmutató, sorsfordító reality-ben új arcát mutatta. Lilu ugyanis nemcsak a műsorgyártásról szeret még többet megtapasztalni és felfedezni, hanem az egész világból is. Ez utóbbi szenvedélye miatt kértük fel interjúra a második gyermekét váró gyönyörű kismamát, aki a szépségápoláshoz fűződő viszonyáról és a babavárás utolsó, békés időszakáról is őszintén mesélt lapunknak.

 

L1

 

A Keresem a családom c. műsorral több országot is bejártál. Mennyire tudtad a forgatások alatt az adott helyeket megismerni, bebarangolni?
Ezek a forgatások nem az országok felfedezéséről szóltak. Utaztunk, forgattunk, megcsináltuk a sztorikat, de őszintén szólva nem sok mindent láttunk a helyekből. Persze helyiekkel forgattunk, ezáltal egy izgalmas vetülete volt minden egyes útnak. Autentikus képet kaptunk, hiszen beleláthattunk, hogy bizonyos földrészeken hogy élnek az emberek. Számomra mégis elsősorban a sztorikhoz kötődnek ezek az utazások. A műsorban való részvételem szerencsés találkozás az utazás iránti vonzalmammal.

 

Több interjúban is említetted édesanyádat, aki igazi utazó kalandor volt. Általa jött a szenvedély a világ felfedezése iránt?
Édesanyám egy vérbeli, mindenre elszánt felfedező. Egészen kicsi voltam, amikor a világ legkülönbözőbb helyeire vitt el magával. Igazi hátizsákos barangolások voltak ezek, amelyek mély nyomot hagytak bennem és kétségtelenül megfertőztek az utazás iránti szenvedéllyel. Az első és talán legemlékezetesebb momentum, amikor több hónapig jártuk Indiát és a Himalája, Tibet, Nepál, valamint Buthan páratlan kincseit. Gyakorlatilag úgy tettünk felfedező körutat, hogy közben templomokban, kolostorokban töltöttük az éjszakát. De anyukám nemcsak fizikai értelemben kalandor, hanem a lelkében is az. Én pedig kétségtelenül rá hasonlítok e téren. Magam is szabad lélek vagyok, aki szeret folyamatosan úton lenni, minél többet látni, tapasztalni és befogadni a világból.

 

L2

 

Ezek szerint az utazásiAd többségében nem a klasszikus tengerparti láblógatásról szólnak?
Többnyire nem, de bevallom, amikor folyamatosan úton vagyok, mert éppen 6 napot Ausztráliában, aztán rá két hétre másfél napot Brüsszelbe forgatok, jól esik a tengerparton ejtőzni a családdal. De alapvetően az utazásaink a kalandozásokról szólnak. A kisfiam 3 éves volt, amikor például egy nagy Road tripet csináltunk az Egyesült Államokban.

 

Vannak olyan favorit bázisok a világban, ahová rendszeresen visszajársz?
Szeretem az újat felfedezni, a járatlan utat járni. Kevés hely van a világban, ahová visszavágyom, de India, Tibet, Nepál háromszöge az, ahová bármikor szívesen visszamegyek.

 

Ezek szerint a te komfortzónád pont, hogy a komfortzónán kívüliség?
Abszolút így van. Akkor vagyok jól, ha minél messzebb lehetek Önmagamtól. A Gangesz partján egy elveszett bőrönddel, például egy kicsit sem érzem, hogy baj van. Én az ilyen helyzetekben a jót látom, és a kalandot. Általában nincs félelemérzet bennem.

 

Még soha nem történt olyan incidens, amikor bekapcsolódott volna az a bizonyos félelemfaktor?
A világon bárhol biztonságban lehetsz, ha betartod a játékszabályokat. Számomra az utazási minimum, hogy mielőtt bárhová indulok, feltérképezem az adott hely kulturális elvárásait. Ez olyan alapvetés, mint, amikor elmész vendégségben és ott leveszed a cipőt. Ha felkészülsz, bárminek le tudod csökkenteni a rizikóját.

 

L3

 

Ha ebben a pillanatban elutazhatnál valahová, mi lenne az a hely?
A világ szinte minden pontján jártam már, de Japán az a hely, ahová 30 éve vágyom. Akik ismernek, pontosan tudják, Japán gyakorlatilag szállóigévé vált számomra. Gyerekkorom óta vonz, de valahogy egészen eddig úgy alakult az életem, hogy nem volt dolgom arra. Ma már úgy vagyok vele, hogy valószínűleg ez egy olyan fontos utazás lesz az életemben, hogy talán nem is baj, hogy ennyire elhúzódik. Fontos, hogy az embernek legyenek álmai. Nekem ez egy ilyen.

 

A Keresem a családom nemcsak az utazás iránti szenvedélyed miatt volt testhezálló, de egy egészen új oldaladat is megismerhettük általa. Az RTL klubon éppen aktuálisan futó Cápák között c. műsor is persze kivételes a maga műfajában. Mi alapján határozol arról, hogy elvállalsz-e egy tv-s produkciót, vagy sem?
Az RTL Klub felé van egyfajta vakbizalmam. A csatorna még soha nem kért fel olyanra, ami nekem ne lett volna jó. Sok tényező együttállásán múlik egy-egy adott produkcióban való jelenlétem. Az elmúlt évek alatt kiforrott mi az, ami jól áll, amit meg tudok csinálni, vagy ami engem is épít. Azt gondolom egy tehetségkutató talán kevésbé testhezálló, mint mondjuk egy trash műfaj, vagy egy olyan típusú műsor, amiben el lehet veszni, akárcsak a Keresem a családom. De nagyon élvezem a Cápák között üzleti showját, amely a maga nemében egy nagyon új, prémium műfaj. Persze ez utóbbi két műsorban való szereplésem Máté Kriszta (a műsorok producere) miatt sem volt kérdés. Azt hiszem meg sem kéne mondani a műsor címét, ha vele csinálhatom. Az Ő neve számomra garancia. Ugyan nem régi kapcsolat a miénk, mégis az első pillanattól sejtettem, hogy kivételes és mély szál fűz össze minket emberileg és szakmailag egyaránt.

 

A civil életben a beauty szegmensben van üzleti vállalkozásod. Mostanában pedig szépségnagykövetként is domináns a szerepvállalásod. Az ismert drogériával való együttműködés mellett, szinte felrobbantotta az online sztrádákat a Liluland.hu indulása. Mesélj kérlek, a szépségápoláshoz fűződő viszonyodról!
Számomra ez egy nagyon régi szerelem. Mióta az eszemet tudom, foglalkoztat a szépségápolás, így csak idő kérdése volt, hogy mikor vágok bele. Lényegében az egész beauty szektort tanulmányozom. A világon bármerre jártam és járok, kötelező, több órás program felfedezést tennem a helyi szépségrituálékba, termékek világába és szépészeti módszerekbe.

 

Egyszóval, a külföldi látnivalók sorába a kozmetikák is épp úgy beletartoznak, akárcsak a múzeumok, vagy a helyi gasztronómia?
Valójában előbb megyek el egy helyi kozmetikába, mint egy jó étterembe. Dél-Korea, Ázsia szépészeti szempontból például igazi fellegvár. De éppúgy nagyon sok izgalmas dolgot lehet találni például Oroszországban, vagy Peruban. Fantasztikus látni, ahogy minden országnak megvannak a saját kis titkos receptjei és persze a maga szépségideálja, ami sokat elárul az adott országról.

 

A szépségápolás terén is kalandor vagy? Szívesen kipróbálod a különböző kezeléseket és termékeket?
Imádok kísérletezni, pepecselni, „kóstolgatni”. Oda vagyok az orosz kaviáros termékekért, vagy a Peruban őshonos bogyókkal felvértezett esszenciákért, de nagyon szeretem a sok lépéses koreai arctisztítási rituálét is. Ha időm engedi, rendszeresen végigcsinálom. Abban hiszek, hogy legelső körben az arcbőr jó állapotára kell odafigyelnünk, nagyon fontos a megfelelő tisztítás és az ehhez társuló belső egészség. Minden más, mint az anti ageing vagy a smink csak ez után szabad, hogy következzen.

 

Most, hogy a babavárás utolsó időszakába léptél, hogy készülsz életed második nagy utazásÁra az anyaság világába?
Alapvetően nem csinálok most sem semmit másként, mint, ahogy egyébként csinálnám, persze már nem vállalok munkákat, csak oda megyek el, ahová nagyon fontos. Rendszeresen tornázom, és persze odafigyelek az egészségemre, de nem koncentrálok kényszerülten befelé, otthon a fotelben. Ettől függetlenül végtelen boldogság és béke van most bennem. Azt gondolom, hogy elég lesz akkor minden figyelmemet a babára összpontosítanom, ha már a karomban lesz.

 

Az interjú készítette: Balassa-Szökrönyös Éva
Fotó: RTL Klub, Cápák között