ETALON/ MADE IN HUNGARY
2020. 3. szám
2020 - elkerülhetetlenül sodor bennünket a változás és a közös felelősségvállalás irányába. A válság szinte minden létező ágazatot érint a gazdasági szektorban. Ezzel együtt azonban hihetetlen gyorsasággal ütötte fel a fejét a tudatosabb fogyasztás és szolidaritás jelensége. Elképesztő helyi szintű és országos összefogások jöttek létre, megnőtt a hazai gyártású és lokálisan termelt élelmiszerek iránti kereslet. A szektort érintő változásokról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnökét, Süle Katalint kérdeztük.
Mi jelentette a mögöttünk álló hónapok legnagyobb kihívását a hazai élelmiszer-előállítás terén?
A pandémiás helyzetben az élelmiszerellátás egy percre sem állt le. A kertészetekben, szántóföldeken, állattartó telepeken ugyanúgy el kellett végezni a munkát, ahogy egyébként is történt volna. Természetesen a kialakult helyzet – a járványügyi szabályozás betartása mellett - teljes átszerveződéssel járt, mely hatással volt a mezőgazdasági tevékenységre is. Ez azonban alapvetően nem befo- lyásolta az ellátottságot. Ami azonban már a kezdetektől komoly kihívást jelentett, az a pánikszerű vásárlás és felhalmozás miatt kialakult átmeneti élelmiszerhiány gyors orvoslása volt. Nem az okozott nehézséget, hogy a magyar termelői réteg nem tudta kiszolgálni a hazai piacot, hanem logisztikai, kereskedelmi oldalon jelentkeztek a problémák. Napi szinten egyeztettünk kamarai tagjainkkal, az agrárágazat szereplőivel, összegyűjtöttük a felmerülő problémákat, és gazdaságvédelmi javaslatokat tettünk a döntéshozóknak, amelyeket sikerült beépíteni a járványügyi intézkedésekbe.
Az elmúlt időszak érzékelhető hozadéka, hogy a fogyasztók a hazai gyártású termékek és a minőségi, helyi alapanyagok felé kezdtek el nyitni?
A magyar termékek kiváló minőségűek, biztonságosak, jól nyomon követhetőek, ellenőrzöttek, és nem utaznak több ezer kilométert a polcokig - ezzel is óvják a környezetet. Fontosnak tartjuk ennek tudatosítását, ezért minden eszközt bevetve ösztönözzük a fogyasztókat az itthoni termékek vásárlására. Ebből a célból keltettük életre az „Én is hazait vásárolok” elnevezésű kampányunkat. A családok egyéni szokásrendje ugyanis döntő a hazai, lokális termékek fogyasztását illetően. Hogy miként válik a gyermekből tudatos, felnőtt fogyasztó, a családi minta határozza meg. A multinacionális áruházláncokat pedig határozottan felszólítottuk, hogy ne hozzák a kistermelőket, hazai élelmiszergyártókat nehéz helyzetbe azzal, hogy import termékeket kínálnak a hazaiaknál megtévesztően alacsonyabb áron. „Olcsó húsnak híg a leve”- szokták mondani, és valóban: ha valami nagyon olcsó, az mindig gyanúra ad okot. Fontos lenne felismernünk, hogy mindennél értékesebb kincsünk a saját és családunk egészsége, és ez ott kezdődik, hogy mi kerül a tányérra: híg levű olcsó hús, vagy tápláló, minőségi élelmiszer.
Süle Katalin
A megnövekedett élelmiszerigény mellett vannak olyan szegmensek, amelyek teljesen leálltak - gondolunk itt a szállodaiparra, az ottani élelmiszer-beszállítókra. Milyen segítséget kaptak a kamarától?
A HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak gazdasági szektora) leállásából adódó hiányokat igyekeztük másokkal helyettesíteni, segítve ezáltal a megrendelés nélkül maradt termelőket. NAK Piactér néven létrehoztunk egy platformot, „B2B” kereskedelmi lehetőséget kínálva, ahol eddig több mint 1100 termék, mintegy 200 élelmiszer-előállító és 50 kereskedő találhat egymásra. Ezzel a lehetőséggel igyekeztünk pótolni a HoReCa szektorba beszállítók kieső bevételeit.
Mennyiben változtak meg a vásárlási szokásaink?
A veszélyhelyzet a fogyasztói magatartásunkra is nagy hatással volt. Visszaszorult az eddig „divatos” termékek, pl.: húspótlók, tejimitátorok vásárlása. Személy szerint örülök annak, hogy a vásárlók visszatértek a hagyományos élelmiszerekhez. Az is látszik, hogy a közétkeztetés és a vendéglátás leállásával az értékesítési csatornák is átrendeződtek, az élelmiszereket javarészt a kiskereskedelmekből szerzik be a vásárlók. Az emberek kezdeti, pánikszerű vásárlását mérsékelni szerettük volna, ezért indítottuk útjára a „#nespájzolj!” kampányt, melynek célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a szükségtelen felhalmozásra, hiszen a magyar élelmiszeripar bőven ki tudja szolgálni a fogyasztói igényeket. Az elmúlt időszak bizonyította, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar Magyarországon stratégiai ágazat.
A magyar termékek minősége vitathatatlan. Miként népszerűsítitek a hazai termelőket?
A kialakult járványügyi helyzet rávilágított arra, hogy Magyarország 120 százalékos önellátásra képes az alapvető élelmiszerekből. Az ország termelési potenciálja akár 150 százalékra is növelhető, egyértelmű, hogy van okunk bizakodásra, fölösleges attól tartani, hogy nem lesz elegendő élelmiszer a boltok polcain. Hogy a hazai portékákat minél szélesebb körben népszerűsítsük, ismert és hiteles gazdasági, termelői szakembereket, gasztrobloggereket, szakácsokat állítottunk a kampányaink mellé.
Mit prognosztizál azon vállalkozó szellemű fiatalok számára, akik az agrárium területén képzelik el jövőjüket?
Igyekszünk minél több lehetőséget kínálni az innovatív gondolkodóknak, például úgy, hogy tőkebevonással segítjük őket, kapcsolati alapot teremtünk köztük és az agrárium résztvevői között. Elképesztő az a technikai tudás és az innovatív affinitás, amivel a frissen végzett, vállalkozó gondolkodásúak rendelkeznek. A digitalizáció, a megújuló energia, a környezetvédelem mind-mind fontos szerepet játszanak a jövő tervezésében. Specializált tudásra, folyamatos fejlődésre, fejlesztésre van szükség a talpon maradásért, egy sikeres vállalkozás életben tartásáért. Számos felmérés támasztja alá, hogy az agrárium - az űrkutatás és az orvostudomány után - a harmadik legdinamikusabban fejlődő ágazat. A jövő tehát a mezőgazdaságban, a minőségi termékek előállításban rejlik, hiszen az élelmiszerek nem luxustermékek, hanem alapvető szükségleteink kielégítői.
Interjú: Balassa-Szökrönyös Éva, Fotó: Adobe Stock
