ETALON/ MADE IN HUNGARY

2020. 3. szám

Idén a belföld az új külföld. Ez pedig a hazai turizmus elé új kihívásokat és merőben más vendégigényeket támaszt követelményül. De hogy milyen utazási trendek jönnek a hazai turizmusban? - Erről kérdeztük Frankó Pált, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) elnökét.

A turizmus a járvány egyik legnagyobb vesztese és legszenzitívebb szereplője.
Sajnálatosan ebben a szektorban nem lehet behozni az elmúlt időt. Ha tavasszal kimarad három hónap, azt ősszel nem tudjuk pótolni. A turizmus romlandó áru, mert amelyik szálláshelyet eddig nem adtunk ki, az már elveszett. De fontos, hogy különválasszuk a külföldi és a belföldi turizmust, ezen belül is a hazai és a külföldről érkező vendégeket. A külföldi vendégeket teljesen elvesztettük. Budapesten a nullára futott a foglalások számában ez tisztán megmutatkozik. A vendéglátóhelyek hónapokig üresen álltak, megszűntek a repülőjáratok is. Pedig a hazai turizmus felét a külföldiek adták. A belföldi turizmus ezt a kiesést nem képes pótolni, nem tud kétszer annyi magyar üdülni. Azt gondolom, most az látszik, hogy elsősorban Budapest lesz a nagy vesztese ennek a járványnak. És bár a tömegturizmus úgy globálisan befagyott, ellenben látszik egy új, markáns vendégigény és utazási trend kibontakozni.

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hazai falusi turizmusra. Ez érezhető már a foglalásokban?
Ahogy a korlátozások kezdtek megszűnni, a vendégek érdeklődése azonnal megindult. Mi ennek örülünk, de ebben a pillanatban még nehezen tudjuk megítélni, hogy az érdeklődőknek hány százaléka preferálta volna egyébként is a hazai nyaralást, vagy eredetileg külföldre utazott volna. Arra van esély, hogy a magyarok által korábban külföldön elköltött pénzt nem viszik ki az országból, hanem a hazai piacot erősítik. Úgy látom, hogy a magyarok utazási hajlandósága nem csökkent, csak a vírus miatt nem tudtak eddig dönteni. Mi abban is reménykedünk, hogy azok is, akik a külföldi utazást - a bizonytalan helyzet miatt - őszre halasztják, be fognak iktatni egy rövidebb hazai utat.

A turizmusra azt mondják, hogy a béke iparága. Oda utaznak a leginkább, ahol biztonság és béke van…
Fontos tényező volt korábban is a biztonság, de ezek a szempontok most sérültek. Ha ki is utazhatok, nem érezhetem magam teljesen biztonságban, nem tudom például, hogy a határon mennyit kell várnom, ott milyen szabályok vonatkoznak rám, vár-e karantén vagy sem. Amikor megérkezem, nem tudom mi a protokoll, van-e kijárási korlátozás, hogyan lehet vásárolni, és ha netalántán megbetegszem, mi történik velem. Nem azért utazik az ember külföldre, hogy kockázatot vállaljon, kikapcsolódni szeretne. A biztonság egy olyan új körülmény lett a turizmusban, ami most egy ideig markánsan benne is marad a rendszerben.

Még ha a koronavírus el is múlik, és lesz oltóanyag, akkor is. Másrészt azt gondolom, hogy általában véve is távolságtartóak leszünk. Ezek az óvintézkedések hosszabb távon is megváltoztatják a berögzült szokásainkat. A szolgáltatók a nyitáskor még várhatóan kedvezményekkel fogják a csábítani a vendégeket, de hosszabb távon drágulás várható. Hiszen a fertőtlenítésre mindenki nagyobb gondot fordít.A magyar turisztikai ügynökség nemrégiben közzétett egy kiadványt, amelyben ajánlások olvashatók arra vonatkozóan hogyan kell a szálláshelyeken a koronavírus ellen védekezni, milyen takarítási, előállítási és szociális távolságtartási előírásokat érdemes betartani. Korábban nem volt ilyen szabályozás. Például annak, aki a takarítást végzi, a munka végén minden olyan felületet le kell fertőtlenítenie, a villanykapcsolótól a korlátig, amihez hozzáérhetett. Tanácsos például nem közvetlenül egymás után fogadni a vendégeket, csak másnapra tervezünk foglalást, így több időnk jut a takarításra, szellőztetésre.

Úgy tűnik azonban megnőtt az értéke az eldugottabb, autentikusabb desztinációknak. Egyre inkább kezdjük keresni azokat a helyeket, ahol kapcsolatba kerülhetnek a természettel, a helyi ételekkel, a lokális értékekkel.
Valóban felértékelődni látszik a lokális értékek jelentősége, ezzel lényegében egy szemléletváltás is kibontakozóban van. A természet újra fontos hívó szó lett. A falusi turizmus pedig képes a jelen vendégigényeire megoldást nyújtani. Melyek az elkülönülési vágy, a biztonság és a rugalmasság körül fogalmazódnak meg. Nagy előnye ugyanis, pont a jellegéből adódik. Mivel a falusi turizmus szereplői elsősorban kicsik és elszigeteltek, a fertőzés veszélye gyakorlatilag ugyanannyi, mintha otthon maradnánk, hiszen nem hemzsegnek százával, ezrével az emberek, ugyanakkor a szolgáltatási struktúrájuk kifejezetten vonzó és egy más utazási élménnyel gazdagít.

ETALON TIPP:

Ma már nem kell ahhoz több száz szobás, 5 csillagos szálloda, hogy nyugat-európai színvonalon pihenhessünk. Számtalan különleges vidéki hely kínálkozik hazánkban, mely impozáns időtöltést kínál. Egyik kedvenc felfedezettünk a csodálatos Franciska Major/Pro Village, mely egyedülálló zöldövezetben terül el az osztrák határ közelében, Sopronkövesden. A Franciska major több hektárnyi zöld területének, szív alakú tava köré épített vendégházai gondoskodnak a kényelem luxusáról vendégei számára, akiknek 4 lábú kedvenceiket sem kell otthon hagyni. A birtok koncepcióját ugyanis a kutyák iránti lelkesedés is átjárja. Az itt felelhető kutyabarát környezet ugyanis teljesen egyedülálló komplexitásban gondoskodik a pihenés komfortjáról, a gasztronómia szeretetéről és a felejthetetlen kalandokról.

Azért a falusi szálláshelyek esetében az is fontos, mit kínálnak. Mivel lehet eltölteni a pihenésre szánt időt, látogathatóak-e a fürdőhelyek, van-e a környéken látnivaló?
A falusi szálláshelyek annyiban különböznek másoktól, hogy önmagukban is vonzónak kell lenniük. Azokat, akik például egy nagy fürdő mellett üzemelnek, csak részben tekintjük falusi szállásadóknak. Az ő szolgáltatásuk lényegében az, hogy jó helyen vannak, és szállást biztosítanak. A falusi szálláshelyek különlegessége abban rejlik, hogy önálló élményként is megállják a helyüket. Vagyis például kellőképpen autentikusak, vagy extra kikapcsolódást nyújtó szolgáltatásokat is kínálóak. A mi szövetségünk, a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség) működteti a napraforgós védjegyet, így bátran elmondhatom, hogy amely szálláshely már rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, ott minőségi garanciát kaphatunk arra, hogy egy akkreditált, ellenőrzött szolgáltató várja a vendégeket.

Mennyire sikerült a falusi turizmusban érdekelteknek az elmúlt hónapokban egyáltalán talpon maradni?
Azt látjuk, hogy ennyi tartalék volt a rendszerben, de sokkal több már nincs. Ha egész nyárra be kéne zárni, akkor azt gondolom, az keményen megszűrné a szolgáltatókat. A digitalizáció az elmúlt 2-3 hónapban felértékelődött, aki ezzel nem akar foglalkozni, a jelen helyzetben egyszerűen kiírja magát a piacról, a vendégek ugyanis már szinte kizárólag a digitális csatornákon keresztül keresnek és foglalnak. Mi a FATOSZ-on belül érdekképviselettel és szakmai segítséggel foglalkozunk, és most azt találtuk ki, hogy minden falusi szálláshelynek egy évig ingyenes megjelenést biztosítunk az országos szövetség honlapján. Pontosan azért, hogy az egész szakmát tudjuk segíteni, ne csak a tagjainkat. Másrészt azt is el kell, hogy mondjam, hogy a hazai turizmus szereplői között az elmúlt hónapokban olyan összefogást tapasztaltam, ami eddig nem volt jellemző. Ha elmúlik a járvány, vége a bajnak, jó lenne, ha ez a páratlan kohézió megmaradna.

Az utazási szokásokba újra lelket lehel a járványhelyzet. Úgy tűnik, hogy elővigyázatosabban, ám sokkal nyitottabb szívvel indulunk 2020-ban feltöltődni! Előtérbe kerülnek a saját értékeink, a helyi kultúrák, és a  slow turizmus fogalma. Itt az ideje lassítani és befogadni a történelmi emlékeinket, a természeti szépségeinket, megkóstolni a régióink ízeit, és nyitottá válni a helyi élményekre!

Szöveg: Pais H. Szilvia